Szirbik Miklós

(1781 – 1853)

Szirbik Miklós 1781-ben született Makón. Iskolái elvégzése után elhagyta a város, és a Debreceni Kollégium diákja lett. 1808-1809 között a göttingeni egyetemen tanult teológiát.

Lelkészi pályáját Feketegyarmaton majd Dobozon kezdte, innen hívták vissza Makóra, ahol 1817-től 36 éven át szolgálta közösségét. 1828-tól első prédikátor, Csanád megye táblabírája. Hosszú papi munkája idején biztos alapokra helyezte a református eklézsia szellemi és anyagi vezetését. Karitatív felekezeti intézményeket hozott létre, és rendezte, földolgozta az egyház irattárának anyagát.

1836-ban fejezte be „Makó Várossának Közönséges és az abban lévő Reformata Ekklé’siának Különleges leírása” című munkáját.  Felkutatta és közölte a város legelső írásos emlékeit, rögzítette „régészeti” megfigyeléseit, valamint összegyűjtötte a város történetével kapcsolatos szóbeli hagyományt. Munkája 223 kéziratos oldal, amelynek legértékesebb részében a reformkori Makó gazdasági és társadalmi viszonyainak leírását adja. A krónika 1926-ban jelent meg nyomtatásban.

Szirbik Miklós nem csak a reformátusok körében, hanem a más felekezetűek között is nagy tiszteletnek örvendett. Kortársai nagy tudású, kevés beszédű, szerény embernek ismerték. A város egyik legműveltebb polgára volt. Eperjessy Kálmán írta róla: csak szülővárosának kívánt élni, attól többé sem anyagi előnyökért, sem magasabb címért nem akart megválni.

1853. október 10-én, 72 éves korában hunyt el. Kérésére nem a református ótemplom melletti sírkertben, hanem hívei közt temették el.

.

Urbancsok Zsolt